2014. február 9-e az első mérföldkő a Call of Duty (első rész) újrakezdésében, habár még szerverkészítéssel sohasem foglalkoztam. Úgy másfél-két éve szerencsétlenkedtem a konfigurálással pár órát, de hamar beleuntam, ugyanis rengetegféle variációt kivitelezhetünk módolás közben, így viszont nagy a hibaszázalék is, miszerint "dolog egy" nem fog tetszeni "dolog kettőnek" a beállításoknál, s másik ötszáz paraméter módosításával jön rá végül az ember a helyes megoldásra, ami egy idő után - valljuk be - kissé frusztráló lehet. Idővel ki fogom tapasztalni ezeket is, annyira nem vészes berakosgatni néhány paramétert, néhány mapot. Pár ismerőst azonnal riasztottam, Gerivel és Pacákkal azonnal kipróbáltuk a "vénullapontegy" verziójú szervert, Kamikának is jeleztem - szokásához híven ő most mással van elfoglalva, pontosabban a megfelelő mértékű folyadékbevitelezéssel. :)

Teljesen alapbeállítású headquarters szerver 10 perces körökkel. Két gyorsmenetet kipipáltunk Saint-Lô-ban Pacákkal, hihetetlen érzés volt újra nosztalgiázni, pedig durván egy éve nélkülözzük - ami azért nem olyan nagy léptékű időintervallum - Papi szerverét, a Ch!merát.

Teljes méretben itt nézd meg!

Teljes méretben itt nézd meg!

A jövőben egy-két hasznos apróságot szeretnék majd megosztani eme RPG játék (hanyatló) világából, szervermódolásról, tapasztalatokról és természetesen nosztalgiázásból is.

Keke Rosberg teszteli 1977 decemberében a Kojima Engineering által megalkotott Kojima KE009-et Fuji Speedwayen, Japánban. A Formula 1-be tervezett modell egyetlen futamon indult, Kazuyoshi Hoshino szépen tartotta magát a középmezőnyben. Az autót később sehol máshol nem indították el.

A szintén 1977 decemberéből származó képen Derek Daly teszteli a Theodore TR1-es típusjelű autót Sussexben, a Formula Ford Festival győztese azonban mindössze öt (!) évvel később, 1982-ben kapott lehetőséget ettől a csapattól Formula 1-es versenyen.

Patrick Marie Ghislain Pierre Simon Stanislas Nève de Mévergnies, azaz röviden Patrick Nève száll ki tesztelés közben Kauhsen WK1-éből, Le Castellet-ben, 1978 decemberében. A csapat "lázasan" készült az 1979-es szezonra, ám felsorolhatatlanul rengeteg probléma adódott az autóval, a technikával, a csapattal, a logisztikával, a szervezéssel. Nève 4,5 másodperccel volt lassabb a teszt leggyorsabbjától, Laffite-tól.

Jean-Pierre Jarier teszteli a Williams csapat autóját 1981 novemberében, Le Castellet-ben. Az egy évvel későbbi világbajnok, Keke Rosberg idejétől 1,8 másodperccel maradt el legjobb körideje. Jarier - az 1981-es évadot követően - maradt az Osella csapat alkalmazásában továbbra is.

Thierry Boutsen az 1983-as Arrows A6-os autót vezeti Brands Hatch pályáján. A sikeres teszteket követően Boutsen a szezon második harmadától kezdve a csapat aktív versenyzői tagjának számít, s egészen az 1986-os szezon végéig hű marad csapatához.

Egy képes cikksorozatot indítok rögös útjára, amely az autósportban szerepelt, ismert, ill. kevésbé ismert autók összehasonlítását fogja ecsetelni. Az egybevetések történhetnek szín, festés, forma, alak, vagy összkép alapján, a lényege ezen egyeztetéseknek, hogy a két (esetleg több) autóban találjunk valami közös tulajdonságot. A cikksorozat bevezető részében rögtön három komparációt közlök.

1. összehasonlítás - teljes méretben: itt

Az első összehasonlítás két, a nyolcvanas években nyúzott Formula 1-es autót állít szembe egymással, a német ATS csapat 1983-as D6-os, valamint az olasz Minardi által fejlesztett M187-es típusjelre hallgató modelljét. Első ránézésre aerodinamikai elemeiben hasonló a két autó, szintúgy színezeteikben is meglepően sok a hasonlóság. A Formula 1-es csapatok többször alkalmaztak az évek során olyan megoldásokat, hogy a cockpit oldalát feketére mázolták, esetleg nem is nyúltak a felülethez, így az megmaradt a jellegzetes kevlármintájával a versenyekre. Rákereshetünk például a McLaren modelljeire: az 1980-as évek elejétől egészen 1992-es szezonig bevált módszer volt az autó küllemében, hogy kimondottan csak a pilótafülke tetejét, felső részét burkolták be, látták el színezettel, szponzorokkal, feliratokkal. Az első években még kevésbé volt észrevehető, ám az 1991-es MP4/6-os modellen látszik igazán, hogy a cockpit függőleges esésű oldalát teljesen meztelenül hagyták.

Ayrton Senna, McLaren Honda, 1991 - cockpit-móka

Az ATS pilótája, Manfred Winkelhock ugyan tehetséges pilóta volt, az autó beállításait az időmérő edzésekre számtalan alkalommal sikerült nagyszerűen belőni - Winkelhock többször is az első tízben végzett -, sőt, a futamokon gyakran megkörnyékezte a pontszerző helyezéseket - a silverstone-i futamon 29 kört vezetett a hatodik helyen -, ám sajnálatos módon az autó megbízhatatlanságából fakadóan egyetlen pontot sem sikerült szereznie 1983-ban.

Két M187-es Minardi rajtolt az 1987-es szezonban, nevezetesen a spanyol Adrián Campos, illetve az olasz Alessandro Nannini tekerték a talján istálló autóit. Ha nem vezettek volna sem lett volna előrébb a csapat, ugyanis borzalmas évadot zárt az istálló "pontatlanul", Campos egyszer, Nannini mindössze háromszor ért célba a 16 futamot számláló idényben. Nannini gyújthatta volna be a remény szikráját, a hockenheimi versenyen az előle kipotyogó pilótának, s egy kis önerőből mutatott gyorsaságnak köszönhetően féltávon már a hetedik helyen autózott, ám ha nem döglik be a motorja a 29. körben, jó eséllyel pályázhatta volna meg valamelyik pontot érő helyezést. Később Portugáliában és Mexikóban is megkörnyékezte a legutolsó pontszerző helyeket, ám az autó technikai visszavonulót fújt valamennyi alkalommal.

Ám hogy a hasonlóságoknak végképp nyomatékot szolgáltassunk, akkor illik feleleveníteni egy, a Magyar Televizión futó francia-kanadai-magyar filmsorozatot, ami szép hosszú nagykötőjellel ékesítve a Forma—1 (franciául: Formule 1) névre hallgatott.

Nos, ki emlékszik rá?

A sokak számára ismeretlen, Nardo Castillo által rendezett filmsorozatban olyan versenyautók tűnnek fel, amik 1985 és 1987 között szerepeltek a Formula 1-ben, s az egyik főszereplő autója egy 1987-es Minardi volt, vagy éppen egy korábbi évi ATS, ugyanis a filmeseknek nemigazán tűnt fel, hogy gyakorlatilag egy jelenetben hol egy Minardit, hol egy ATS-t mutattak a versenypályán, mint a főszereplő, Manuel Gélin által játszott Luc Sainclair autóját.

2. összehasonlítás - teljes méretben: itt

Két teljesen különböző autó, két teljesen eltérő dizájn, 12 év korkülönbség, egy valami azonban szemet szúr mindkét képen, mégpedig a 2010-es BMW Sauber cápaorra profilból kiköpött hasonmása a korábbi, 1998-as Prost autónak.

Peter Sauber és istállója mindig is híres volt arról, hogy valami újat hozott, újat teremtett, újat vezetett be a nagyközönség számára, olykor szinte teljesen ismeretlen nevű fiatalokat szerződtetett (1994-ben Heinz-Harald Frentzen, 2001-ben Kimi Räikkönen, 2002-ben Felipe Massa, 2006-ban Robert Kubica stb.), olykor egy bizonyos BMW konszern F1-es projektjének alapozását biztosította, olykor egészen különleges aerodinamikájú autókat terveztetett, s ezek közül is a 2010-est emelném ki, amely egészen jellegzetes orrkialakítással rendelkezett. A cockpit hosszát megnövelendő az orrkúp egészen előrenyúlik az első légterelő fölött, ehhez hasonló megoldást korábban Alain Prost csapatának autóin is kiviteleztek a szakemberek 1998-ban, ám a teljesen rossz légellenállási paraméterekkel rendelkező autó teljesítményén mondhatni semmit sem javított, a két Prost-versenyző, Olivier Panis és Jarno Trulli rendre a sereghajtók között fáradoztak a semmiért, Trullinak jött össze egyetlen pont a szezon során, amit a Jolly Joker futamon, Spa-Francorchamps-ban tudott kínkeservesen összehozni. A 2010-es "Sauber-cápák" sem voltak túlságosan üdébb színfoltjai a mezőnynek, talán Kamui Kobayashi nevét említhetnénk pozitívumként, aki többször bizonyult erős pontszerzőnek a kevésbé gyors Pedro de la Rosa és Nick Heidfeld mellett.

Hogy bevált-e a cápanózi? Nos, nem hiszem, hogy bárkinek is kétségei lennének afelől, hogy nem. Szép, csinos forma, karcsúsít az autó összképén, néhány kisebb pénzű hirdetőnek akár lehetőséget is jelenthet a nem túl nagy felületkiegészítés, de az évek során nemigazán bizonyult az autó sebességnövelésére alkalmas megoldásának, bár elnézve a 2014-es orrkúp-kialakításokat, lehet, hogy még visszasírjuk ezeket a korábbi Pinokkió-modelleket.

3. összehasonlítás - teljes méretben: itt

Harmadik összehasonlításunk tulajdonképpen nem is számítana olyan óriási szenzációnak, hiszen ugyanazon csapat autóiról lévén szó a köztük fennálló, mindössze két évnyi különbséggel. A Footwork (Arrows) csapat autói általában mindig tetszetős ruhát öltöttek a kilencvenes években, nem volt ez másképp 1994-ben és 1996-ban sem, mint ahogyan az sem, hogy mindkét szezonban rendkívül gyengén szerepelt a csapat.

Massimiliano Papis, Footwork Hart, 1995 - színcserés támadás

Mi késztetett arra, hogy ezt a két autót egymáshoz hasonlítsam? Tulajdonképpen az, hogy az 1995-ös szezonban fordított festést alkalmaztak - ahogyan a bekezdés fölötti képen is látható -, azaz az autó orra tündöklött pirosban, a feneke pedig kékben, s mindezek után, 1996-ra ismét visszatértek a két évvel korábbi dizájnra, ám ebben a jellegzetes kinézetű autóban sem lehetett sokáig gyönyörködni, úgymond ideiglenes festésként alkalmazták mindaddig, amíg a csapathoz meg nem érkezett a Power Horse energiaital-gyártó cég, mint szponzor.

Jos Verstappen, Footwork Hart, 1996 - új főszponzor, új alapszín

A cikksorozat következő részeiben törekedni fogok nem Formula 1-es gépek megismertetésére, a lehetőségekhez mérten bemutatni őket a nagyérdemű számára és meggyőzni sok-sok lelkes autósport szurkolót arról, hogy a topnak számító világbajnokságot figyelmen kívül hagyva is léteznek szebbnél szebb - vagy éppen rondábbnál rondább - megoldások színre vagy színtelenségre, formára vagy formátlanságra, puritánságra vagy kidolgozottságra, amelyek rabul ejthetik a szívünket, vagy esetleg szörnyülködésre késztethetnek bennünket. Kinek a pap, kinek a paplan...

... a blogírásnak, úgy szűkszavúan ennyi szánnék naivan bevezetésnek. A tartalmat tekintve nagyjából az érdeklődési körömnek megfelelő posztokat, írásokat, jegyzeteket, apróbb munkákat, prezentációkat, jellemzéseket, leírásokat fogok megosztani, aminek az Olvasó is hasznát veheti, ha éppen információban bővelkedő tudnivalókat közlök le egy-egy poszt alkalmával, legalábbis igyekezni fogok kevésbé hasztalan tényekkel ellátni a kíváncsi látogatót. Elsősorban informatika, programozás, autósport, zene, játékok, egyéb szórakozás stb. terén kívánok elégséges szabadidő függvényében közreadni érdekességeket, jómagam is kíváncsi vagyok például az Internet - vagy éppenséggel a helyi könyvtár vagy egyéb szakirodalom - által nyújtott és felhasználható forrásokra, illetve arra, hogy ezt milyen formában tudom tálalni a nagyérdemű elé. Egyfajta "öntesztként" is funkcionálni fog ez a hely, úgyhogy a képességeimnek megfelelően fogok szorgoskodni, s remélem az Olvasó tetszését is elnyerik majd az általam szolgáltatott tárgykörök, s azok kivesézése.